Még ma is emlékszem azokra a hideg éjszakákra....Senki nem volt az utcán, csak én... Éjjel van, kihalt, rideg utca, nagy pelyhekben hull a hó, már mindenki nyugovóra tért... Hívlak, hogy baj van, de fel sem veszed a telefont... Nagyon hideg van.... Megyek, sírok az úton, senki nem…

Hát itt vagyok. Ez érdekes. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer én is itt fogom közzétenni a gondoltaimat. Valahol az elején kellene kezdenem, de már nem is tudom, hol az eleje...  Mikor is kezdődött? Nagyon vissza kell mennem az időben, hogy el tudjam kezdeni... Azt hiszem…